Fontosnak tartom azt, hogy az ember tájékozott legyen arról, hogy mi zajlik a nagyvilágban. Manapság már nagyon egyszerű információt szerezni a napi történésekről, akár újságból, akár a televízióból és az internetről is. Nekem megvannak a kedvenc felületeim, ahonnan szeretek hírekhez jutni, minden nap ugyan azt az újságot veszem meg, ugyan annak a csatornának a híradóját nézem, és ugyan azokat a hírportálokat keresem fel. Noha elég lehetne akár csak a háromból egyet áttanulmányozni, úgy gondolom, hogy ha több forrásból olvassuk el ugyan azt a hírt, akkor mindig más szemszögből kaphatunk egy-egy történésről vagy eseményről információt.
Az utóbbi néhány hónapban azonban rászoktam arra, hogy nemcsak híreket, hanem apróhirdetéseket is szeretek olvasgatni. Van jó néhány apróhirdetésekkel foglalkozó weboldal a neten, ahol a fa csavartól az űrhajóig szinte mindent árulnak az emberek. Noha több ilyen oldal létezik, az egyik apróhirdetéssel foglalkozó portál kifejezetten a kedvencem lett. Azt mondjuk nem tudnám megfogalmazni, hogy miért ezt szeretem a legjobban, de biztos hozzájárul az oldal felületének könnyű kezelhetősége és szemrevaló dizájnja. És mi a jó az apróhirdetések olvasásban? Elég sok minden.
Kezdjük csak az elején. Egyrészt, megtudhatja belőlük az ember, hogy egy adott időszakban mik azok a termékek, amiktől valaki kifejezetten meg akar szabadulni, általában azért, mert vett helyette valami újabbat, nagyobbat, jobbat, vagy esetleg csak mást. Például azt vettem észre, hogy a nagyobb sportesemények előtt és közben (mint olimpia, futball világbajnokság, stb.) megszaporodnak azok az apróhirdetések, amikben az emberek televíziókat adnak el. Ezeknek a készülékeknek az esetek többségében semmi bajuk, egyszerűen csak az eladó szeretné egy újabb és nagyobb képernyőn nézni az adott sporteseményt, ezért megválik a régi tévétől. Sokan pedig egyből rá is kapnak ezekre a tévés aprókra, hiszen ami valakinek már kis képernyő, másnak minőségi kategórialépést jelent.
Ugyancsak tavasszal szoktam látni rengeteg olyan apróhirdetést, amiben bútorokat és egyéb lakásdíszítő eszközöket árulnak. Gondolom ennek az lehet az oka, hogy a tavasz a megújulás időszaka és ezen címszó alatt sok nő szereti olyankor átalakítani a házat, a lakást. Olyankor a régi bútorok, lusta család esetén a kukában, vagy egy lomtalanításon végzik, kevésbé lusták esetében pedig egy internetes apróhirdetésben. Akárcsak a tévéknél, ezeknek a bútoroknak is legtöbbször semmi bajuk, szóval aki nem ódzkodik olyan kanapéról nézni az esti meccset, amin korábban már idegen emberek is ültek, annak érdemes tavasszal szétnézni az apróhirdetéses portálokon, mert könnyen kincsekre lehet bukkanni rajtuk.
Noha legtöbbször passzív szemlélőként figyelem azt, hogy mi történik az apróhirdetésekkel, néhányszor én is vásároltam már magánszemélytől, mert egyszerűen nem tudtam ellenállni a kísértésnek. Nem, egyik esetben sem televízió vagy bútordarab volt a vásárlás tárgya. Amikor legelőször megfogott egy apróhirdetés, akkor egy férfi kínált eladásra nyolcvanas évekből származó, jó állapotú bakelit lemezeket. Magam is nagy gyűjtő voltam egy időben, aztán ahogy kezdtek kimenni a divatból ezek a lemezek és lejátszók, akkor nálam is alábbhagyott a szenvedély, de úgy látom, hogy ezek a dolgok most reneszánszukat élik. Az az apróhirdetés juttatta eszembe, hogy mennyire jó is volt bakeliten zenét hallgatni, arról nem is beszélve, hogy az eladó úr repertoárjában ott szerepelt a Queen együttes egyik bakelitje, amit szívesen megvásároltam volna. Egy szó mint száz, meg is vettem a Queen-t, egy AC/DC és egy Bikini bakelittel egyetemben. Ebből is látszik, hogy az apróhirdetésekben igazán nagy kincsekre is lehet bukkanni, ha az ember elég szemfüles.
Ezek után még hozzájutottam néhány dologhoz apróhirdetés nyomán. Vettem néhány régi, első kiadású könyvet, amiket az apukámnak ajándékoztam, egy ötvenes évekből származó ékszerdobozt, amit anyukám kapott tőlem a tavaly a születésnapjára, illetve egy apróhirdetésnek köszönhetjük Csokit is, a családunk kiscicáját. Ez utóbbit nem én találtam, hanem a lányom, aki mindig is szeretett volna egy kiscicát, Csokiba pedig már a képen beleszeretett. Noha a feleségemmel sokáig tiltakoztunk, pár nap után kénytelenek voltunk beadni a derekunkat Lilinek és felhívtuk az apróhirdetésben szereplő telefonszámot, hogy megvan-e még a barna cica. Mivel még nem talált gazdára, mi telefonban lefoglaltuk, utána pedig még aznap elmentünk a hirdetőhöz, hogy elhozzuk a csöppséget. Csoki azóta a családunk része, bár nem akartam, nekem is meglágyította a szívem, és már örülök annak, hogy Lili meglátta abban a hirdetésben.
De ettől függetlenül tartom magam ahhoz, hogy a legjobb dolog, amit apróhirdetésben találtam, az a Queen bakelitem volt, ami azóta is kiemelt tagja a kollekciómnak.